2008. november 15., szombat

252-244

néha már el is felejtem, hogy van ez a blog, és hogy írni is kellene valamit:)
no igazándiból az a helyzet, hogy múlt héten voltam a nagy falnál megint, de most egy másik részen, ahol egy lélek nem volt, úgyhogy most élvezhető volt. aztán egy fincsi és kiadós ebéd a hegy lábánál lévő étteremben. a kínai éttermek nagyon olcsók. gondolom ez is egy oka annak, hogy nem nagyon hívnak meg bárkit is az otthonukba, inkább mennek étterembe. most nem tudom, ki mennyit tud a kínai evési szokásokról. azon kívül, hogy pálcika. 
szóval az úgy néz ki, hogy mindenki kap egy kicsi tányért és pálcikát. esetleg, ha kérsz, egy tányér rizst is. több fogást rendelnek, és mindenki vesz az összesből. pakolhatsz kicsit a tányérkádba, hogy ne kelljen percenként nyújtózkodni. szóval mindenki összevissza nyúlkál és "ordibál", amitől nagyon jó a hangulat.  fuu, és az utcai kaja is milyen jó. mikor összegyűlnek este az árusok egy helyen, és körülöttük az emberek. az én kedvencem, amit már el is terveztem, hogy otthon beindítom a bizniszt, szóval ez egy olyan palacsintaszerű tészta, amre még ráütnek egy vagy két tojást, bekenik valami kávészínű izével, szórnak rá póréhagyma(szerűséget), megfordítják, így a tésztába félig belesülnek ezek, majd belerak valamilyen ostyalapot is és összehajtogatja szendvicsformába. de erről fogok csinálni egy videot, mert annyira jó nézni. ja és hát maga a sütőlap vagy mi ez, ez egy ilyen mozgatható kocsi kerekekkel, és üveg van rajta. 
aztán a másik a pálcikák. mikor kiraknak két széket, telepakolják nejlonzacskókkal, mindegyikben más zöldség, és tofu, s te összeválogathatod magadnak, mit tűzzenek a pálcikádra, és aztán grill. meg még rengeteg féle. szintén lehet pálcikán kapni gyümölcsöt karamellszószban. 
de a legjobb az egészben, hogy összegyűlnek a környéken lakók, vagy csak arrajárók az éjszakában, mki ismer mkit, vagy ha eddig nem is, most már igen, nem feszélyezik magukat, hozzádszólnak, rákérdeznek, kíváncsiak. 
 
nincs karácsonyi szünetem, újévkor egy nap, viszont január tizenvalahánytól  egy hónap szünet. ami azt jelenti, hogy van végre idő utazni. először is egy kisebb körutat tervezünk délen. shanghai-hangzhou-suzhou-nanjing. aztán a másik hainan. hainan a legdélibb része kínának, egy sziget. ma foglaltunk repjegyet, februárban mehetek a paradicsomba sütkérezni a napon és lubickolni, jeee=)

2008. november 6., csütörtök

257-253

no, először is remélem a szerencsesütit értékelitek:)
ma arról beszélgettünk a finn barátnőmmel, hogy mit csináljunk karácsonykor. ami még felfoghatatlan számomra, hogy nincs karácsony kínában, nincs karácsonyi szünet, 24-én, 25-én a suliban fogok ülni...:(
végülis arra jutottunk, hogy szenteste szépen felöltözünk, elmegyünk egy szép helyre enni, koccintunk, s talán egy színház, vagy koncert is beiktatható:)
amúúgy ma vizsgáztam, holnap is...take it easy:)

2008. november 1., szombat

278-258

kerek 20 napig no bejegyzés. de várni kellett a kedvre és energiára, s most mindkettő megjött. hadd dicsekedjek el, hogy ez volt az első egész éjjel kimaradós, reggel fél tízre (most) érek haza estém, s valószínűleg a reggelinek és a starbucks kávénak köszönhető, hogy most írok.
az elmúlt napok eseményei:
először is voltam tianjinben, ami egy nagy nagy város közel pekinghez. levegőt nem kaptam, látnivaló nem volt (mivel amúgysem lehetett látni semmit 2 méternél távolabb), az emberek ijesztőek voltak. ezután kezdtem el nagyon megbecsülni a pekingi levegőt és környezetet. ez kb. két hete történt, s mivel mint egyesek tudják, memóriám cseppet szelektív, nem nagyon tudok mást mondani. ja, de. a kfc-ben ettünk, mert ott ettünk és kész, s a wcnél nagy volt a sor, ezért az egyik ott dolgozó mondta az anyukának, hogy menjenek ki a gyerekkel az erkélyre. kimentek az erkélyre és a gyerkőc végre kiereszthette, amit kellett.
na ezenkivül... hol is voltam, mit is csináltam... nagy vonalakban: pekinget járom. áh, igen, utcafesztivál az egyik hutongban. fincsi kajcák, zeneboltok, helyes kis kávézók, utcai árusok. és egyszercsak két lány fényképezőgéppel-ja erről meg eszembe jutott, hogy tianjinben megkértek, hogy mondjuk fel videora kínaiul, hogy szeretem kínát-szóval a két lány lefotózott minket, és kiderült, hogy valami street fashion internetes oldal, úh keresseték a very stylish kis barátotokat:)
szereztem egy új language partnert. 26 éves, human resource manager és legutóbb, mikor találkoztunk, elmentünk együtt a piacra, aztán főzött nekem:)
na és akkor most a lényegre térek, a ma estére, ami miatt nekiálltam írni. az úgy volt, hogy szereztünk kínai barátokat, 20-23 éves gyerkőcök, nagyon szeressem őket. és elmentünk halloweenezni a la bamba nevezetű pubba. ami meglehetősen a szívemhez nőtt. van wc papír, italakció, csocsó, biliárd, zene és fiatal kínaiak. mi kell még? szóval odamentünk, becsiccsentettünk, játszottunk, és gary (a legaranyosabb kínai, a panda család hivatalos tagjává nyilvánítva) hozott magával pár barátot. na most az egyik annyira nem volt normális, hogy még az átlagos, már megszoktam, hogy nem normálison is túltett. elkezdett nekem "magic"et mutogatni, azaz idiótábbnál idiótább trükköket, ami az elején még vicces is volt. csakhogy hajnali háromig üldözött ezzel... mellesleg érdekes volt, hogy vannak emberek,akiknél ugye halloween az jelent valamit. azaz az amerikaiak tényleg beöltöztek és béna vagy épp jobb jelmezekben nyomultak. nem tudom, számomra furcsa, hogy ez nekik természetes. mindegy, hagyjuk, érthetetlen vagyok.
na azután négyen: gary, kevin (kínaiak), masha és én elindultunk, de mint kiderült senki nem akar hazamenni. na hova menjünk? itt már biztos nincs senki, ott fizetni kell, az meg béna, úh kevin (egyszerűen nem tudok megbékülni a választott angol neveikkel) fogott egy taxit, s elvitt minket az egyik ktv-be. ktv=karaoke-placc. és igen, karaokeztunk reggel fél 9ig. olyan igazi japán stílusú karaoke. tehát kaptunk egy szobát, jó nagy bőrfotelekkel , két mikrofonnal, pár hangszerrel (csörgődob:P) és persze itallal. arról hadd ne beszéljek, hogy kevin kicsit vicces alak, és az i will always love you, my heart will go on-tól a kínai popslágerekig megmutatta, mit tud. mellesleg elég jó hangjuk van^^
a kínai gondolkodásról annyit, hogy gary a második, aki megkérdezi, hogy mkinek kék-e a szeme magyarországon; és rájött, hogy úgy nézek ki, mint barbie, úgyhogy azóta úgy is hív
szóval egy jó kis éjszaka mögöttem, és amúgyis minden ok^^
ma este egy szülinapi buli és perdel koncert a mao live houseban, ha minden összejön. de előtte gyújtok szépen egy gyertyát apunak.